Pécs város teülete a római kor óta, közel 2000 éve folyamatosan lakott. A korábban itt élõ népek, az egymást követõ, vagy éppen egymás mellett élõ kultúrák kiemelkedõ emlékanyagot hagyományoztak ránk. Ezek között különös helyet foglalnak el a késõrómai ókeresztény temetõemlékei, melyek a mai belváros északnyugati részén, a Székesegyház környékén maradtak fenn, átvészelve sok évszázad viharait.

Sophiane (a római kori Pécs) városának és temetõjének régészeti kutatása több száz éve folyik.Az elõkerült leletek alapján körvonalazódott a város és az ettõl északra, a Mecsek hegységlejtõin elhelyezkedõ temetõ területe. Sophiane városának közössége a 4. században jelentõs számú sírépítményt (kápolnát, sírkamrát, épített sírokat) emelt. Az emlékek mind építészetilegmind mûvészileg páratlan alkotások, amelyek 2000 óta az UNESCO világörökség részét képezik.

2007-tõl a Cella Septichora LátogatóKözpont és föld alatti régészeti lelõhely részeként megcsodálható a Korsós sírkamra a Péter-Pál sírkamra, a Nyolcszögû sírkápolna, a III.IV. XIX. és XX. számú sírkamrák.

Cella Septichora

A hétkaréjos késõrómai épület az egész Duna vidéken egyedülálló alaprajzú, a 4. században épült .4-6 méter mélyen, az egykori római járószintre ereszkedve láthatjuk a falakat, melyek néhol 2 méter magasan is megmaradtak.

Péter-Pál sírkamra

A 4. századi épület a temetõ központi részén állt. Föld alatt helyezkedett el a sírkamra a sírral, fölötte épült a kápolna. A sírkamra gazdagon kifestett falait és dongaboltozatát csodálhatjuk meg.

Korsós sírkamra

Az egykor kétszintes építmény alsó szintje. a sírkamra látogatható, melynek oldalfalait geometrikus és növényi ornamentikából álló díszítés borítja. Nevét a falba mélyített fülkében látható kancsó és pohár ábrázolásról kapta.

III. sz. sírkamra

Felszíni építmény valószínûleg nem állt felett. Boltozata beomlott, szarkofágjának tetejét a sírkamra egykori kirablói összetörték.

XIX. sz. sírkamra

A 2004-ben feltárt sírkamrában két sírládát találtak.A két sírt csak egy téglarács választotta el egymástól, mely az odatemetettek összetartozására utal. A felszíni kápolna elpusztult.

XX. sz. sírrkamra

Az itt talált 2 sírláda közül az egyik belülrõl vakolva és festve volt. Az ásatáskor elõkerûlt nagy mennyiségû freskótöredékbõl ítélve az egykori felszíni kápolna is festett lehetett.

Nyolcszögû sírkápolna

A 4. század végére a Sophiane temetõje valószínûleg megtelt. így a korábban talán kersztelõ kápolnának emelt épületet alakították át sírkamrává. legmagasabb megtalált fala 3,8 méter.

Ókersztény Mauzóleum

A kétszintes építmény felsõ része kápolna volt, az alsó szintje pedig bibliai eredetû falfestményekkel díszített sírkamra. ma e sírkamra látható.

Ókeresztény temetõkápolna, Ókeresztény sírépítmények (Pécs,Apáca u. 8. és 14.)

Több ásatás alkalmával elõkerült emlék, temetõkápolna, festett falú kettõs sír, festetlen sírkamra, egyszerû sír tekinthetõ meg két helyszínen.

Elhelyezkedés

A világörökségi helyszínek a Székesegyháztól délre, a Szent István téren és környékén találhatók. A Cella Septichora Látogató Központ bejárata a tér felsõ részén a sétányról, az Ókeresztény Mauzóleum a tér középsõ részérõl, az Ókeresztény temetõkápolna és sírépítmények az Apáca utcából közelíthetõek meg.

Nyitva tartás: Hétfő szünnap
Kedd-Csütörtök: 10:00 - 17:30 Péntek-Vasárnap: 10:00 - 19:30
A téli időszakban (nov. 1.-étől) Kedd-Vasárnap 10:00 - 17:30 (április 1-ig)

Belépődíjak>

Megosztom:     iWiW     Facebook     Twitter

Nyomtatóbarát verzió